20070126

el jefe nuevo

A nap híre szerintem az, hogy Platini, a fürtös osztrigazabáló jókora hátszéllel letaszította böszöm trónjáról a kimért, ámde mosolygós (mosolygós, ámde kimért) Johansson urat. Akár a fusszball a legkedveltebb és/vagy legtöbb pénzzel gazdálkodó sport manapság kicsinyke földgólyonkon, az biztos, hogy az UEFA-elnök egyike a világ oligarcháinak. Ahogyan anno a pápa egy-egy rendeletével, most meg a texasi kokszos egy-egy alapvető nyelvtani (és etikai) hibáktól hemzsegő parancsolatjával, úgy már Michel is képes könnyeket és mosolyokat fakasztani egy-egy szabálymódosításával, ötletével, tollvonásával, stb. Az új góré választási ígéretei között szerepelt az európai elitklubok kincsesbányájaként számon tartott BL alapjainak megváltoztatása, nevezetesen, hogy a "topligákból" automatikusan csak 3 csapat indulhasson el évről-évre. Tömegestül lehetne hozni az érveket és ellenérveket, de most had' gondolkozzak kelet-európaiként (értsd: csóringer magyarországi magyarként). Valóban mi értelme van annak, hogy ugyanazokat a csapatokat láthatom vitézgetni idén, mint például öt éve? Na jó, annyi változás talán történt, hogy néha megvillant egy-két olyan angol-német-spanyol-olasz-francia csapat, akiket régebben éppen a Real vagy a Barca vagy a bajorok vagy a PSG vagy a Milan páholt el annyira a nemzeti bajnokságok meccsein, hogy megelégedhettek az UEFA-kupával, amit viszont megnyertek (muhaha). Namármost, ha van egy-egy üdítő kivétel, mint például a Kijev, akkor az is csak ideiglenes üdítő kivétel, hiszen a játékosok előbb-utóbb elhúznak a nagy klubokba. (És itt most egy kérdés: a nemrég vitézkedő és meglepedéseket okozó, majd szétszedett szlovák Artmedia játékosaibval mi a kénköves lufasz van???). Ám ez még nem is lenne baj, hiszen egy Dinamo Kijev rendelkezik tehetségekkel, vagy játszathatja az idegenlégiósokat, akik viszont nem Sevi-Rebrov kaliberű játékosok, ergo a Kijev szétmorzsolódik. Ha ugyanez megtörténik a csesskivel, a mu-val, vagy a "gránátvörös-azúrkékekkel", akkor a valamilyen okból lelépett játékos helyére vesznek egy-két-három ugyanolyat. Rendben, elismerem, hogy soha nem fog megtörténni az, hogy a BL legjobb csapatai Európa minden régióját lefedik, de akkor is csökkenteni lehetne a különbségeket. Tök egyszerűen. És most pánszittya leszek. Mutassanak be a kisebb európai sztárklubok az UEFÁ-nak, és tömörüljenek kartellbe, kérjék a fürtös beleegyezését egy "másik" BL megalakításába. Hogy mik lennének az előnyök? Hát például nem kéne kriptonacioanalistának lennie egy szlovénnek, egy románnak, vagy egy szerbnek, ha inkább a "másik" BL Maribor-Partizan elődöntőjét nézi a tévében vagy a helyszínen, és nem a 168. Milan-Bayern München meccset. Én például frankón leszarnám, ha éppen az MTK vagy az UTE meccseit kéne bámulnom a "másik" BL egyes kiírásaiban, mert tudnám, a magyarok kicsivel több sansszal indulnának, nem pottyannának ki azonnal (hacsak nem macedón ellenfelet kapna), ezáltal több esélyük lenne nagy pénzt kaszálni, és azt szépen elsikkasztani. Az angolok és a többi nyugati milliárdos csapat meg vitézkedjen az "igazi" BL-ben. Na jó persze, álmok, álmok... Végülis ha a szegény ember gazdag lenne, feltehetőleg természetesnek venne mindent, amin ma felháborodik. Valami elindult a magyar labdarúgásban mostanában, habár lehet, hogy csak új kontextus képződött: gazdag klubtulajdonosok, korán felfedezett tehetségek, futballakadémiák nyugaton már eddig is voltak. Napjaink focimenedzseres játékprogramjai megpróbálják a mai valóságot tükrözni (mi mást csinálhatnának?), és tök érdekes, hogy óvatos és jól megfontolt transzferekkel, és az így összespórolt pénzzel 4-5 idényen belül el lehet kezdeni ugrálni az európai klubranglétrán. Anno az északír Institute-ot pakoltam tele angol válogatottakkal, most meg a Fradit (itt csak a középhátvédek voltak nagymenők, a többi saját nevelés), és mindkét csapatot bevezettem az elitbe. A virtuális valóság tehát elméletileg teret ad az álmoknak, nem csapja őket kapásból pofon. Miért nem lehet ez így a "valóságban"? Tojok én a Fradikára, egy szőröstalpú Dinamó Bucarest sikereinek is örülni tudnék... Csak ne mindig valami milliárdosokkal telepakolt rohadt sztárklub, vaxos edzővel, a focihoz mit sem értő újfundlandi hiperbankár-elnökkel!!! Persze, és legvégül szeretnék karitatív vizekre evickélni, tök örülök, hogy a szakadt-lompos afrikai és dél-amerikai kissrácok némelyike legalább nem a sivatagban vagy a "kopakabanán" bűvöli a pöttyöst, hanem valahol máshol, ahol egy-két fokkal jobbak a feltételek. Ezért már megérte, urak!

No comments: