Mostanában Viant olvasgattam, és orosz filmeket néztem. Ma abbamaradt mindkettő, és úgy csodálkoztam rá az engem körülvevő világra, mint egy óvodás a gnúra, ami egy ritka ronda állat, és olyan hangokat hallat, mintha egy gép lenne benne. Vian felemás volt, elolvastam egy szutyok ponyváját, és az egyik leghíresebb regényét, mindkettőbe megvolt a jó és a rossz, de nem nagyon volt egyensúly, és igazából nem tudtak izgalomban tartani. Szimpatikus világ ez a Viané, de a Tajtékos napokat mégsem nevezném "korunk legaranyosabb szerelmi regényének". Stílusa tényleg frappáns, és egy két dolgon jót kuncogtam, de... Az orosz filmek között is volt hótszar, meg tökjó, legjobban a 4 tetszett, amihez Szorokin írta a forgatókönyvet. A 6 filmből, amit megnéztem, ez tetszett a legjobban. Mindenesetre örvendetes, hogy rászántam magam a bérletvételre (Cirkogejzír), sokat fogok moziban lenni, bár valószínűleg egy-két mocsok is becsúszik majd (a CG nem arról híres, hogy kizárólag rohadt jó filmeket vetítenének). De ez legalább kipipálva.
Mocsok sok elintéznivalóm van, ma szültem nagy nehezen két recit, de már szenvedtem a végén, mint a kutya, de még kéne írnom, meg tanulmányt faragnom, meg majd az esetlegesen hozzámvágott könyvekről is írnom, de hajh... ez most nem is panasz, végülis tök jó, hogy van dolgom. Jövő hét pénteken ráadásul már óramegbeszélés is lesz a piedzsdín, szóval zsír. Meg gömbmalac, meg vodka paradicsomlével.
No comments:
Post a Comment