ma megnéztem a sátántangót. földbe döngölt, bár nem annyira, mint gondoltam. dermesztő volt. aztán hazafelé jövet láttam, hogy hihetetlenül tiszta az égbolt. néhány faág tartotta a csillagokat, a füst pedig rejtélyes hatást keltett. zenehallgatás közben beugrott 2003 nyara, és a sok boldog mátrai óra egy lánnyal. újból vissza-visszautazgatok, dehát miért is ne?
No comments:
Post a Comment