la respuesta es: 'nada'

mit érezhet a lyukas zokni, amikor már tudja, a mai napon utoljára sétáltatják meg a lábak?
mit érezhet az útszéli tábla tövébe helyezett koszorú mellől elgurult mécsestartó immár rozsdás fedele, amint felfelé emeli tekintetét rám, aki éppen elhaladok mellette?
mit érezhet egy halott zseni, kinek melankóliától duzzadó képei előtt járkálnak el az ismeretlenek, fiatalok és öregek, olyanok akik még, és olyanok, akik már nem érthetik meg őt?

mit érezhet Trivulzió, aki talán utoljára lép ki egy kocsmából? lehellete grogos, tekintete vizenyős, hosszú kabátjának földet súroló lebernyegei, foszlányai vad táncot járnak a halk szellő láthatatlan utasításait követve. megáll a bejáratnál, egy pillanatra visszanéz. én még mindig ott ülök az asztalnál, és történetén merengek. hosszan bámul, szemem sarkából én is figyelem. egy eléggé kapatos vendég majdnem fellöki az ajtóban. ő nyugalommal reagálja le ezt, majd végre elindul. lassan beissza az éjszaka, ahogy szervezetem a mérget. amikor lámpaoltás előtt tíz perccel elindulok kihalt padlásszobám felé, én is megállok a küszöbön (két világ között egyensúlyozok). mérlegelek, majd visszafordulva leköpöm a légyszartól szinte már láthatatlan Ferenc József-portrét. feloldódom az éjszakában, mint vágyaimban az élet. hazaérve ledobom többnapos göncömet a székre, és valószínűleg azonnal elalszom. (éjszaka macskák nyávognak, szúnyogok csípnek, egy vakmerő pók lavírozik át a bal szemöldökömön, egy részeg férfi egy prostituálttal veszekszik, öklére száradt vércseppjeit a háziállat vizestálkájában mossa majd meg.) no de... mit szól ehhez a háziállat???

para las chicas soñadoras

igazából itt eredetileg megint egy 'aquí' felirat lenne egy hyperlink formájában, meg valami dalszöveg, de rájöttem, hogy az esetleges félreértelmezések miatt nem merem kitenni azt, amit szerettem volna. húszra semmiképpen nem húzok lapot - és ezt azért mondom, mert feladóként én is félreértelmeznék. talán itt jött el az a helyzet, amiről ZsV beszélt (bár olyan gyorsan beszélte el akkor, hogy itthon vissza kellett játszanom a diktafonon, és ide-oda kellett forgatnom a szólamot, hogy kihámozhassam, mire is gondolt valójában), azaz hogy az én civil életem, meg a blogra írt szövegekbe impikált életem közötti távolság egyszer csak megfagy, hogy eljönnek azok a mementók, amikről úgysem tudok írni annak tudatában, hogy nem a Nagy Ismeretlen fátylába burkolom magam itt a virtuális térben, hanem olyanként jelenek meg egyes emberek (és saját magam) számára, ahogy a mindennapok tükörképei próbálnak meggyőzni arról, hogy az vagyok, aki. azaz én. meg aztán volt már egy játszmám ugyanitt, amikor teljesen elvesztettem a lábam alól a talajt (miután ez valójában is megtörtént kicsit máshogy, kicsit mocskosabban, kicsit bénábban, több szóval, több indulattal, de ugyanannyi rejtjelezéssel, és látens félreértelmezésekkel), és inkább kiiktattam bizonyos szektorokat. szóval ez most valami komoly bejegyzés akart lenni, de valóságalapja - mondanom sem kell - nincsen. parafrazálhatnék is: "Ez a bejegyzés merő irodalom. A szereplők, a nevek, a helyszínek és az események és a szavak meg az ékezetek meg amiket írás közben gondolok suttyomban vagy a szerző képzeletének szülöttei, vagy nem, vagy a kitalált történet fordulataihoz igazodva jelennek meg a cselekményben, vagy éppen nem, tehát csupán a véletlen műve lehet bármely hasonlóság élő vagy elhunyt személyekhez, látező intézményekhez, nyilvánosházakhoz, verandás nyaralókhoz, utcákhoz, terekhez, megtörtént eseményekhez és valóságos helyszínekhez és színekhez."

para los personajes tristes

aquí

"Please do not follow where I am leading
Someone must clear these things away
Here in the burnt out husk of the morning
Struck out with nothing left to say

Yeah this was one hell of a party
Nobody ever got to bed
But the morning after's killing me
And I have to rest my head

And just where were we trying to get to
I can't recall one single word
And the faces that pushed themselves before you
Congeal into one, nothing transferred

This was one hell of a party
And it's still living in my head
But the morning after shines so cold
So follow where I live

This was one hell of a party
Nobody got to go to bed
Let's face it now, it's over
But this morning after's killing me"