irodalmi nobel-díj 2009

ez most egy rendhagyó bejelentkezés. azt hiszem, ha tíz évvel ezelőtt azt mondták volna, hogy egy napon majd egy blogról ellinkelhetek a nobel-díj hivatalos oldalára, ahol élőképben kísérhetem figyelemmel, ahogyan kihirdetik a győztest, röhögtem volna harsányan. ám úgy hozta a sors, hogy a technika is adott, itthon meg szoftverileg-hardverileg is rendben van minden, úgyhogy most a képen látható tömeggel együtt én is feszülten várom, hogy ezt az inkább hatalmi, és nem poétikai diskurzusok meghatározta díj most kire fog szállni a hozzácsapott pénzösszeggel, és a totálbiztos világhírnévvel szemben. bár jegyezzük meg, noname alkotók nem esélyesek - minden felterjesztett szerző komoly hírnévnek örvend saját hazájában és/vagy saját nyelvterületén. a gondok leginkább abból fakadnak, hogy a kiadók üzletpolitikája minduntalan felülírja a kibontakozni így nem tudó kanonikus fejlődést: a profit utáni vágy állandóan pofonüti az esztétikumot. na jó, ha nem is állandóan, elég gyakran. 6 perc vissza... szerencsétlenek még a hátramaradt időt sem tudják normálisan kitölteni, de legalább az örvendetes, hogy nem sorolják fel a várományosokat és az esélyeseket, így legalább tényleg az ismeretlenből fog érkezni egy név. 4 perc vissza... tekerek egy cigit. 2 perc vissza... szerencsétlen le cléziót már másodszor kaparják elő. hamarosan lejjebb kerül egy szinttel a minden évben gyarapodó listán. 1 perc... leveszik a zenét. dobpergés, verejték, visszatartott lélegzet - a háttérben meg gőgicsélés, van aki inkább nem itt lenne.
a győztes: HERTA MÜLLER.
(kicsoda?)