Bach: drog. Kész. Ugyanakkor nagy keresgélés vette kezdetét délután, mármint a világhálón, hogy egy nyamvadt kottát találjak. Zenei utasításokra, hangjegyekre, szóval arra a másfajta nyelvre gondoltam, amelyet nem értek, és bármennyire is szeretnék valamikor megtanulni, most sokkal fontosabb feladataim vannak. A keresést végül feladtam, és bár találtam kottákat, de azok csak egy-két garas lepengetésével juthatnának el hozzám, úgyhogy rájöttem (újból): attól, hogy valami megtalálható a neten, még nem biztos, hogy a birtokomba is kerülhet, mármint a winchester archívumára. Még azt sem sikerült megfejteni, milyen tempójú az időközben kedvencemmé vált könnyfakasztó basszus hangnemre írt (és többnyire ebben előadott) ária. Talán andante?
Annak idején volt egy órám, amin zeneműveket különböző előadók tolmácsolásában hallgattunk meg. Nekem addig nem is tűnt fel, hogy minden előadó a maga képére formálja a zenét, azaz belekontárkodik. Közös favoritunk a zongorázás közben nyögdécselő-hümmögő fickó volt, ráadásul a felvétel sercegett is, lévén a 20. század elején rögzítették. Szóval most találtam egy felvételt, ahol a fenti ária kissé langyi tempóban szólt, azaz lassabban, mint az én felvételemen. Az más kérdés, hogy a netes felvétel basszusa viszont jobban szól. Bár az előadó egy informatikusra (és had' legyek ízetlen: egy pedofilra) hasonlít. De ugye ezzel nem törődünk! Fő, hogy "az ember minden körülmények között PC maradjon".
Közben belekezdtem a Harsányi-regény elemzésébe. Egyelőre akadozik, de holnap talán beindul. Abban bízom, hogy péntekre vége a sztrájknak, ma is a közeli benzinkúthoz kellett elzarándokolnom bagóért, mert persze kifogytam. Itt a videjó is, az úriember egyébként Walter Berry, vezényel egy bizonyos Karl Richter, a többiek pedig egy müncheni "banda" tagjai.
Annak idején volt egy órám, amin zeneműveket különböző előadók tolmácsolásában hallgattunk meg. Nekem addig nem is tűnt fel, hogy minden előadó a maga képére formálja a zenét, azaz belekontárkodik. Közös favoritunk a zongorázás közben nyögdécselő-hümmögő fickó volt, ráadásul a felvétel sercegett is, lévén a 20. század elején rögzítették. Szóval most találtam egy felvételt, ahol a fenti ária kissé langyi tempóban szólt, azaz lassabban, mint az én felvételemen. Az más kérdés, hogy a netes felvétel basszusa viszont jobban szól. Bár az előadó egy informatikusra (és had' legyek ízetlen: egy pedofilra) hasonlít. De ugye ezzel nem törődünk! Fő, hogy "az ember minden körülmények között PC maradjon".
Közben belekezdtem a Harsányi-regény elemzésébe. Egyelőre akadozik, de holnap talán beindul. Abban bízom, hogy péntekre vége a sztrájknak, ma is a közeli benzinkúthoz kellett elzarándokolnom bagóért, mert persze kifogytam. Itt a videjó is, az úriember egyébként Walter Berry, vezényel egy bizonyos Karl Richter, a többiek pedig egy müncheni "banda" tagjai.
No comments:
Post a Comment