Lám, lám elmúlt néhány hónap, és megint a címben nevezett zeneszerző keserédes melódiájára próbálok valami éveleji bejegyzést megszövegezni. Kezdhetném azzal, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően hivatalosan is elbúcsúztatom az óévet egy összegzéssel, de - minden jó dacára - annyira silány dolgok történtek tavaly, hogy jelenleg nem mennék bele ilyenbe. Maradhatnának a buzdító, lelkesítő szavak, a fogadalomnak álcázott tervezgetések, de ezúttal annyira folyamatos az átmenet, hogy szükségtelenné váltak ezek is. Holnap néhány nap híján egy éve fogok ugyanannál a számítógépnél helyet foglalni, hogy kezdetét vegye a robot- szó szerint. Újból beállunk a hétköznap-hétvége ritmusra is, már most alig várom, hogy pénteken munka után a Nyugati pályaudvar egyik peronja felé vehessem az irányt. Bár már nem gyújthatok majd rá! Na ez az: egy apróság tekintetében biztosan más lesz az újév. Sem munkahelyen, sem pályaudvaron nem dohányozhatok (dohányozhatunk) majd. Köszönhetően a 2011 rendelet- és törvényáradatának. Tehát a munkahelyen kétóránként lemászhatunk majd a bejárat elé (ennek ötméteres körzetén túlra), és ha nagyon úgy érzem majd, a pályaudvar bejárata előtt kell pöfékelnem. Bár az utóbbival járó kényelmetlenségeket (slepp és szűkösség) minden bizonnyal megspórolom majd magamnak. Marad majd az utcafrontra néző erkély, ahol örvendezve az elég masszív tüdőgyulladásomból való felgyógyulás felett nyugodtan eregethetem majd a keserű, tüdőromboló, gaz füstöt. Még egy ideig biztosan. Közben a Belvárosban tüntetés, néhány ezer ember temeti a harmadik köztársaságot. A Fradi az USÁ-ba megy edzőtáborba. Murakami 1q84-ének első kötete teljesen megigézett. Hamarosan belevágok egy fordítói melóba. Rengeteg könyvről kellene írnom. És még a disszertációra is rá-rá kellene néznem. (Azért csak ránézni, mert jelenleg csak belepiszkítani tudnék.) Elmaradtam néhány karácsonyi ajándékkal. Már a héten kezdetét veszik a beülések, délutáni-esti találkozók, az óévben elhagyott barátokkal-ismerősökkel való kapcsolatújrafelvétel. A recall. Aztán lesz ez még jobb is.
No comments:
Post a Comment